Halászlé - Fiš-paprikaš

Halászlé - Fiš-paprikaš

A horvát halpiacokon fellelhető legelterjedtebb édesvízi halak a ponty és a pisztráng, tekintve, hogy sok haltenyészetben nevelik őket. A hozzáértő vásárlók azonban jól tudják, hogy a választék jóval szélesebb: harcsához és a gyakorlatias szempontok miatt - nincsenek apró szálkái, csak gerince - közkedvelt törpeharcsához is hozzá lehet jutni a kontinentális piacok halaspultjainál. Valamivel kevesebb van az ízletes süllőből és csukából. Ritkaságszámba megy a compó, ez a zsíros, de igen ízletes halfajta. Az utóbbi időben a zágrábi Dolac piacon olcsón árulják az igen ízletes füstölt keszeget, amely lévén meglehetősen szálkás halfajta, főként a türelemmel megáldott halkedvelők figyelmére számíthat. Az angolnát nem lehet tenyészteni, de azért itt-ott feltűnik a halas pultokon. A különlegességet kedvelők bizonyára nagyra értékelik majd a gyorsfolyású patakokban honos lepényhalat is, melyet azonban sajnálatos módon saját maguknak kell kihalászniuk, mivel a piacokon szinte sosem kapható.

 

A klasszikus paprikáson kívül, amely a nehéz munkanap vagy téli nap után meleg felfrissülést hoz, különleges helyet foglal el a horvát gasztronómiában a halászlé, a gazdag leveses étel Szlavóniából és Baranyából. Ahogyan a neve is sejtetni engedi, a halászlé halból készül, mégpedig folyamiból, éppen emiatt olyan gyakori ezekben a régiókban, ahol a folyók nagy jelentőséggel bírnak. Úgy tartják, hogy területeinkre a dél-németországi bevándorlók hozták, de a magyarokkal is összekötik, akik valaha a mostani Baranya területét lakták, ma pedig az egész országban ismert e régiók különleges specialitásaként.

 

A halászlét hagyományosan a nyílt láng fölé fellógatott rézbográcsban készítik. A bográcsba vizet tesznek, a vízbe beledobják az olyan megtisztított haldarabokat, mint a harcsa, ponty vagy csuka és a hagymát, majd az egészet egyben főzik a tűzön. Mielőtt a hal felforrna, a vízbe olyan fűszereket tesznek, amelyek a paprikásnak megadják jellegzetes színét és fűszerességét. Természetesen a darált édesnemes és csípős paprikáról van szó, amely éppen Szlavóniában és Baranyában gyakran használatos. Tízpercnyi rotyogás után a bográcsba sót, paradicsompürét, fehérbort, haltejet és ikrát adnak, majd még húsz percig főzik a halat. A halászlét házi szélesmetélttel kínálják, de ízletes a frissen sült házi kenyérhez is.

 

Természetesen, ahány szlavóniai és baranyai család van, annyi recept is van az igazi halászlére, azonban a kulcs abban rejlik, hogy a hal friss és jó minőségű legyen, és hogy a halat jó társaságban fogyasztják. Így Kelet-Horvátország szerte rendszeresen tartanak versenyt e specialitás elkészítésére, amelyet fišijada-nak, halfőző fesztiválnak hívnak, erejüket pedig a fiatalok és az idősek mérik itt össze, attól vezérelve, hogy éppen az ő bográcsuk tartalma nyerje el a legjobb halászlé titulusát.