A Kastavštine (Kastav környéke) kolomposainak (zvončari) éves farsangi felvonulása

A Kastavštine (Kastav környéke) kolomposainak (zvončari) éves farsangi felvonulása

Sok kolompolás, zaj és szinte mágikus táncok mellett hatalmas állati maszkokkal elmaszkírozott, birkabőrrel beborított emberek csoportja fejszét és buzogányt lengetve napokig járja a környék faluit, és nem hagynak senkit sem nyugodni. A látvány egy horrorfilmnek felelne meg, ha ez nem a Kastavština vidékéről származó zvončarok menete és felvonulása és az ő hagyományos farsangi ünneplésük lenne. Az ősrégi időkben ez a folklórfelvonulás rituális célokat szolgált, hogy a téli időszakban megidézzék a termékenység isteneit, elkergessék a rossz szellemeket, de a jószágokat is megvédjék a szemmel veréstől. Manapság ez leginkább a hagyományok és dalok megóvása, nem csak az előadók, a zvončarok részére, hanem az egész vidék és a Kastav körüli lakosság számára, amely különösen büszke erre a hagyományra.

 

Az első írásos emlékek a szervezett zvončarokról a XIX. századra datálódnak, azonban a gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, figyelemmel a rítus elemeire és specifikus jelmezeire, amely a termékenységi kultusz rítusaira utal. A múlt század folyamán éppen ezen jellemzők különböztették meg a Kastav nyugati részéről származó zvončarokat, akik nem fedik el az arcukat és papírdíszítéssel ellátott fejfedőket hordanak, míg a Kastavština régió keleti részéből származók egyedileg készített, szarvakkal ellátott maszkokat és nagy kolompokat viseltek a hátukon. Amikor a parancsnok vezetése alatt a zvončarok a falu központjába érkeztek, kólóba rendeződnek és elkezdenek táncolni, hogy végezetül teljesen elhallgassanak és a parancsnok sípszójára szétszéledjenek, hogy a zenészekkel együtt vendégül lássák őket a helyiek. Azonban, ebben a farsangi felvonulásban nem csak a kolompolás a lényeg, mert az éves farsangi felvonulást számos népszokás, tánc és különlegesen elkészített étel és ital is kíséri. Maguk a zvončarok a kastavi közösségek válogatott tagjai, mert nincs mindenkinek ereje, bátorsága, vagy jobban mondva őrültsége, hogy a kilométeres menetben felvonuljon nehéz kolompokat kongatva a birkabőrből készített jelmezben.  De azok, akik bírják, megállás nélkül kongatják a kolompokat hamvazószerdáig, azaz a böjtig, amikor a nagy farsangi tűzben elégetik a bábot, vagy a böjtöt, és befejeződnek a farsangi mulatságok, a kolompok pedig elhallgatnak a következő farsangig, amikor a zvončarok ismét előjönnek a téli sötétségből, hogy elkergessék a szellemeket és jelezzék a jobb napok érkezését, de leginkább, hogy felvidítsanak minden jelenlévőt.