Néma kóló a Dalmát Zagora vidékéről

Néma kóló a Dalmát Zagora vidékéről

Ritkán fordul elő, hogy egy hagyományos népi kultúra a zenei aláfestés nélküli tánc hagyományát ápolja, így a Dalmát Zagora területét jellemző néma kóló valóban megérdemli az UNESCO kulturális szellemi öröksége címet, mert habár hiányzik a zenei kíséret, nagyon is van mit hallani ebben a hagyományos táncban. A parasztcipő nehéz, de teljesen ritmusos ütései, illetve a hagyományos bőrcipő hozzáverődése a táncszínpadhoz jelek a táncosok számára, akikből akár húszan is lehetnek a színpadon, hogy a körmozgásban gyorsítsák vagy lassítsák lépéseiket, az inspirációtól függően. A néma kóló különleges attrakciója a táncosok időközönként történő felugrása, vagy a lépésváltás, a néma kólót pedig bizonyos alkalmak esetén a hagyományos „oj” felkiáltás kísérheti a háttérben, ami még egy védett szellemi örökség, amivel ezt a típusú táncot a helyi hagyományok gazdag bemutatásává varázsolja.   

 

A néphiedelem úgy tartja, hogy a Vrlikai néma kóló a legrégebbi, azonban vannak különböző variációk, más lépések vagy figurák, de különböző megnevezések is, ami a néma kóló elterjedtségére mutat a szélesebb vidéken, a helyi folklórszemlék és hagyományok vásárjai, az egyházi ünnepek és lakodalmak azok az alkalmak, ahol baráti versengésben a kóló saját verzióját mutatja be minden falu. Habár a néma kólóban nincs klasszikus férfi-női páros felosztás, érdekes, hogy mindenkit szívesen fogadnak a kólóban, mégpedig egy férfi egy nő sorrendben, de gyakori eset, hogy a táncosok csak férfiak, vagy csak nők. Ezen felosztásoknak az eredete nem tisztázott, azonban lehet, hogy abban a tényben rejlik, hogy a néma kólóban még a romantikának is helye van. Nevezetesen, azokban az időkben, amikor ez élő kulturális szokás volt, a néma kólót a hagyományos helyi szentek ünnepén – a dernekeken adták elő, a fiú, aki egy lány mellett táncolt és behozta a lányt a kólóba, mindenki tudtára adta, hogy csábításról van szó és ez a lány éppen hozzá tartozik.

 

A romantikát félretéve, a hiedelem szerint a néma kóló éppen a különböző hódítók elleni ellenállás kifejezéseként alakult ki, akik nem engedélyezték a zenei kíséretet a táncosoknak, de a fukar földdel való összeköttetés jele is, amelyen fennmaradtak, és hogy mennyire fontos meghatározója és az itteni lakosság hagyományainak része a dac, talán a legjobban éppen a néma kóló és a lábak kemény földhöz verése „mondja el“.