Konavle – Horvátország legdélebbi része

Konavle – Horvátország legdélebbi része

Konavle Horvátország legdélebbi részén helyezkedik el, a mai dubrovniki riviéra délkeleti részén. Olyan területről van szó, melynek a XV. században történt megvételével a valamikori Dubrovniki Köztársaság területét komplettálta.
Maga a Konavle név a latin «canale», «canalis» szavakból származik – melyeket a helyi dialaktusban «konali»-nak és «kanali»-nak ejtettek ki -, s melyet azon vízvezetékkel hoztak kapcsolatba, amely a római korban az epidaurusi – mai Cavtat - Vovovađa-ból indult ki.
Konavle különleges természeti szépségekkel és ellentétekkel rendelkező hely: dombos és sík vidékek, hegyi és sziklás területek, a kék és zöld színek kontrasztjai váltják egymást, vagy ahogy ezt a helyi lakosok emlegetik a Felső és Alsó Területek.

 

Čilipiben található a konavle-i Emlék Ház, azon múzeum, melyben e vidék gazdag etnográfiai gyűjteményét őrzik. A természet szerelmesei részére Čilipi és Cavtat között rendezett gyalogló ösvény és kerékpár-út áll rendelkezésre, melyen végighaladva a környéket jellemző növényvilággal, valamint védett, ritka állatfajokkal ismerkedhetünk meg.
A Pridvorje nevű faluban, a legmagasabb konavle-i csúcs, az 1.234 méter magas «Snježnica» (Havaska) lejtőin a XV. században hercegi palotát építettek, ahol a hercegek laktak. A kovavle-i Paloták természetvédelmi terület, a Ljuta nevű folyó felső medrének forrásánál, mely folyón számtalan kis malom és a Dubrovniki Köztársaság idejéből fennmaradt oszlop található. 1550. után kialakításra került az un. «alsó malmok» rendszere, mely megőrzött állapotban, napjainkban is a védett kulturális emlékek körébe tartozik.
A hegyi hágón – Bosznia irányában – helyezkedik el a «Sokol» illetve «Soko Grad» nevű vár, (Sölyomvár) mely szintén a Dubrovniki Köztársaság idejéből származik. A vár felújításra került, és a látogatók számára gyönyörű látványt nyújt az egész konavle-i területre.